A Sajó-völgy kiszélesedő részén sík vidéken épült a község. A falu a nevét Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév. A néphagyomány szerint a falu nevének a következő a magyarázata: Ahol ma a falu fekszik nádas, mocsaras terület volt. Amikor a tatárok elől menekültek a magyarok, hét család rejtőzött el a nádasban. Ők alapították a falut. Mivel hét család élt ott, róluk nevezték el a kis települést.
A XVI. század végére a Héthy-nemzetség számos családra növekedett, mely mellett a beházasodott nemesi családok is megjelentek, s az egész határ a nemeseké lett. A község határa mindig szűk volt, de a jó föld és szorgos lakossága biztosította, hogy virágzó település legyen. Elvándorlás nem fordult elő, sőt más községekből is szívesen települtek itt meg, különösen az első világháború után. A község a két világháború között a dinnyetermesztésről volt híres, majd a káposztatermelésről, ami napjainkban is nyújt még néhány családnak jövedelem-kiegészítést. A nagy népesség növekedésnek az oka volt a folyamatosan létrejövő üzemek, gyárak és a termelőszövetkezet megalakulása, mely jobb módot és megélhetést biztosított az emberek számára. Így pl. tejüzem, Egyetértést Mg tsz, Ózdi Kohászati üzemek. A vasútállomáshoz vezető út mentén új falurész alakult ki. Lakossága lassan növekedett, 1980-ra elérte a 722 főt. Később a mezőgazdaság nagy változásokon ment keresztül, a földművelés régi formája a nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével fokozatosan háttérbe szorult és eltűnt.
A község lakosságának száma sajnos folyamatosan csökkent az 1990-es évek elejétől. Ennek oka a nagymértékű munkanélküliség, mivel sorban zárták be az üzemeket, gyárakat. A környező településeken működő gyárak sok embernek biztosították a megélhetést, így pl. putnoki bánya, fonoda, ózdi kohászat, stb. A népességcsökkenés lassan megfordulni látszik, egyre több fiatal család választja otthonául a nyugodt települést.
Óvoda nem épült a faluban, a kisgyermekek mai napig Serényfalvára járnak, őket a falugondnok viszi reggelente. Iskola volt a településen, az első négy osztálynak biztosította a tanulást összevont osztályokban két pedagógussal, de a 2000-es évek elején a gyermeklétszám nagyfokú csökkenése miatt sajnos bezárásra került. Így a szülők nagyrészt Serényfalvára, Bánrévére, illetve Putnokra íratták gyermekeiket, akik mai napig is elsősorban ezekre a településekre járnak általános iskolába.
A település két részből áll: ófaluból és újfaluból. Ez a két településrész kb. egy kilométerre van egymástól. A belső településrészen található az Önkormányzat épülete, az Orvosi rendelő, a Posta, a Művelődési ház, az Ifjúsági klub, a Könyvtár és a Templom.
A község lakosságának 80 százaléka református vallású. Az írások szerint településünknek 1737-től egy fából készült temploma volt a falu közepén, amit 1790-ben bontottak el. Ennek a templomnak a tornya később, 1787-ben épülhetett. 18. századi famennyezetét közel ötven évig nádstukatúr, meszelés fedte. 1993-ban a belső felújítás alkalmával került újra elő az 1780-as években készült deszkamennyezet.
A külső falurészen működik egy bolt és egy söröző, valamint itt helyezkedik el a Héti horgásztó, mely az utóbbi években fokozatosan kiépült gyönyörű környezetével egyre vonzóbb mind a horgászoknak, mind a családi, baráti, vagy céges rendezvényeket szervezőknek.
