Bemutatkozó
Természeti értékeink
Hét község története
Megközelíthetőség

Hét község története
A Sajó-völgy kiszélesedő részén sík vidéken épült a község. Ahhoz a települési tájhoz tartozik, amelyen a Hanva-nemzetség telepedett meg a 10. század közepén, más, törökkel kevert magyar népelemekkel együtt. A falu a nevét Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév. Oklevelekben írták Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A néphagyomány szerint a falu nevének a következő a magyarázata: Ahol ma a falu fekszik nádas, mocsaras terület volt.
Amikor a tatárok elől menekültek a magyarok, hét család rejtőzött el a nádasban. Ők alapították a falut. Mivel hét család élt ott, róluk nevezték el a kis települést. Lakói a honfoglaláskor a gömörőrséggel együtt települek itt meg. A Hanva-nemzetség földje volt. A Zágráb nemzetség igyekezett a területet megszerezni hosszabb pereskedéssel. 1255-ben kénytelenek voltak kiegyezni a Hanva-nemzetségből származő Héthy család leszármazottaival, akik hosszú ideig birtokban tartották Hétet.
A XVI. Század végére a Héthy-nemzetség számos családra növekedett, mely mellett a beházasodott nemesi családok is megjelentek, s az egész határ a nemeseké lett. A község határa mindig szűk volt, de a jó föld és szorgos lakossága biztosította, hogy virágzó település volt, Elvándorlás nem fordult elő, de más községekből szívesen települtek itt meg, különösen az első világháború után. A vasútállomáshoz vezető út mentén új falurész alakult ki.
Török hódoltsági terület lett, a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. Az 1600-as évek végére a nemesség is teljesen elszegényedett. 1696-ban Hét teljesen üresen állt, nemessége is elmenekült. 1784-ben az első népszámlálás alkalmával a 42 házában 54 család lakott, az összes népesség 263 fő volt. Lakossága lassan növekedett, de 1980-ra már elérte a 722 főt. A nagy népesség növekedésnek az oka volt a folyamatosan létrejövő üzemek, gyárak és a termelőszövetkezet megalakulása, mely jobb módot és megélhetést biztosított az emberek számára. Így pl. tejüzem, Egyetértést Mg tsz, Ózdi Kohászati üzemek.
A mezőgazdaság nagy változásokon ment keresztül a földművelés régi formája a nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével fokozatosan háttérbe szorult és eltűnt. A község a két világháború között a dinnye termesztésről volt híres, majd a káposztatermelésről, ami napjainkban is sokaknak nyújt megélhetést, illetve jövedelem-kiegészítést. A község lakosságának száma sajnos folyamatosan csökken az 1980-as évek óta, de legfőképpen az 1990-es évek elejétől. Ennek az oka a nagymértékű munkanélküliség, mivel sorban zárják be az üzemeket, gyárakat. A környező településeken működő gyárak sok embernek biztosították a megélhetést, így pl. putnoki bánya, fonoda, ózdi kohászat, stb. A fiatalok családjuktól távol keresnek munkahelyet.
1 2